Hosszú Katinka sajtótájékoztatón jelentette be hogy úszócentrumot alapít, és saját klubja versenyzője lesz.
![13782159_1184986588241981_7509521553022589181_n]()
Hosszú Katinka: „Ez a sajtótájékoztató nem az Olimpiáról fog szólni, bár elég furcsa lenne, ha egy szót sem ejtenék róla, így két nappal a riói elutazás előtt. Természetesen én is hallottam, olvastam sok helyen a különféle elvárásokat, latolgatásokat az olimpiai szereplésemről, szereplésünkről. Sokan már azt számolják hány érmet fogok szerezni és abból mennyi lesz arany, vajon a váltó (4×200) milyen helyen fog végezni, sikerül-e a döntőbe jutás, esetleg érem… Ez sokszor nyomasztó lehet. De úgy gondolom a sportolók lehetnek hálásak, hogy ilyen sokakat érdekel, szórakoztat és összehoz maga a sport. Csak egy dolgot szeretnék tisztázni, őszintén szólva, sajnos én nem tudok aranyérmeket, sőt egyáltalán érmeket ígérni, nem tudom garantálni, hogy eleget tudok tenni az elvárásoknak.
Viszont, két dolgot meg tudok ígérni. Az egyik az, hogy mindent kifogok adni magamból, hogy Magyarországot a lehető legmagasabb szinten tudjam képviselni. Amikor célba ütök majd egy-egy versenyszám végén, ígérem, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, hogy országunk a legjobb helyen végezzen.
A második pedig, hogy Rio után továbbra is szeretnék példamutató értékeket képviselni, inspirálni és motiválni, ezáltal arra törekedni, hogy még magasabb szintre emeljük a már nagy hagyományokkal rendelkező úszósportunkat. Pontosan ezért költöztem haza már 2012-ben, hogy szerepet játszhassak ebben a fejlődésben. Természetesen az eredményeimet tekintve az elmúlt pár év nagyszerű volt, de úgy gondolom, hogy az érmek és rekordok magukban idővel csak egy-egy sor lesznek a történelemkönyvekben, esetleg egy-egy videó az interneten. Bátorkodok abban hinni, hogy ez többről szól. Ezért felelősségemnek érzem, hogy továbbra is hasznossá tegyem azt a rengeteg tudást és tapasztalatot, amit felhalmoztam az eddigi 23 éves úszópályafutásom során. Ahogy már említettem, Shane és én, ezért jöttünk haza négy évvel ezelőtt. De túl nagyban gondolkodtunk és azt hittük mindenki vevő lesz az elképzeléseinkre. Nagyon sok ígéret érkezett, tervek különféle együttműködésekre, de amikor valóban cselekedni kellett, akkor ezek az ígéretek és tervek végül nem valósultak meg. Az évek során, főként az elmúlt félévben, rá kellett, hogy jöjjek, ha valóban el akarom érni a célomat, akkor nekem kell cselekednem.
Büszkén jelentjük be, hogy szeptemberben megalapítjuk az Iron Aquatics úszó klubot. Az Iron Aquatics célja, egy olyan világszínvonalú úszóprogram kialakítása, amely pozitív hatással lesz az úszók teljesítményére, egyben a civil életben való helytállásukra is. Szeretnénk egy olyan csapatot alapítani, ahol a kemény munka jó hangulatban telik és a sportolók pontosan tudják, mit kell tenniük a céljaik elérése érdekében. Ezáltal olyan fontos emberi tulajdonságokat szeretnénk megtanítani, amit én magam is a sporttól tanultam, mint például a kitartás, céltudatosság, szorgalom és magabiztosság.
Kérem, félreértés ne essék, ezek a tervek és célok nem az úszópályafutásom végét jelentik. Én továbbra is hasonlóan fogok készülni, mint eddig, edzeni és versenyezni. Szeretnék részt venni a 2020-as Olimpián is mint versenyző, sőt még néha eljátszom a gondolattal, hogy esetleg 2024-ben is ott lehetnék…
Ennek egyik oka, hogy nagyszerű edzőm van, Shane Tusup személyében. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy sikerünkhöz a kettőnk szoros párkapcsolata is hozzájárult és az elmúlt négy évben, Shane kizárólag az én egyéni fejlődésemre koncentrált és ehhez alakította az edzéstervet. Véleményem szerint, sok esetben Shane nem kap annyi elismerést, mint amennyit megérdemelne, viszont én tudom, hogy mennyi mindent tanultam tőle és köszönhetek neki. Shane-nel egy olyan felkészülési tervet sikerült kialakítanunk, amely segítségével az elmúlt években világelső voltam. Ezekre az edzés és technikai alapelvekre fog épülni az Iron Aquatics úszó programja.
Ahhoz, hogy létrehozzuk Magyarországon ezt a programot, miközben mi teljes erőbedobással folytatjuk a felkészülést, találnunk kellett egy olyan úszóedzőt, aki egyetért a szemléletünkkel, itthon tudja irányítani a csapatot és van tapasztalata az utánpótlás nevelésben is. Darren Ward személyében találtuk meg mindezt. Mindezen felül Darren az úszásoktatástól az élsportig terjedő tizenöt éves gyakorlattal rendelkezik. Hosszútávú terveink között szerepel, hogy leendő edzőinket folyamatosan tovább képezzük a saját felkészülési alapelveink mintájára.
Azt már említettem, hogy Shane szorosan fog együtt dolgozni Darren-nel a program működésén és az edzők képzésén. Azt még megjegyezném, hogy természetesen én is ki fogom venni a részem a leendő csapat fejlődésében. Amikor a felkészülésem és a versenyeim engedik, az eddig megszerzett tapasztalataimat próbálom majd továbbadni az úszóinknak. Segítek majd az úszótechnikák javításán a vízben, a parton pedig a sporttal járó nehézségek áthidalásában tudok asszisztálni. Tulajdonképpen az úszóink rendelkezésére állok majd, és amiben tudok, segíteni fogok!” –
Shane Tusup – „Többen talán tudjátok, hogy a sport pályafutásom nem igazán úgy alakult, ahogy az elején elterveztem. Hogy őszinte legyek, mikor abbahagytam az úszást nagyon messze voltam azoktól a céloktól, amiket még korosztályos versenyzőként tűztem ki magam elé a helyi uszodában. És mégis az, hogy nem értem el ezeket a célokat, végül a legjobb dolognak bizonyult, ami történhetett velem.
Ne értsetek félre, nem arról akarlak meggyőzni titeket, hogy ha elértem volna a gyerekkori céljaimat, akkor az egy rossz dolog lett volna a jövőmre nézve. Egyszerűen csak szeretnék rámutatni arra, hogy egy sportpályafutás értékét nem mindig lehet kizárólag az elért eredmények alapján megítélni. A legfontosabb értékek nem mindig a végső cél elérésével jönnek, néha maga az út az, ami a legtöbbet adja, ami a legmeghatározóbb.
Nekem váll műtétem volt. Az orvosok azt mondták, hogy ez véget vethet a sport pályafutásomnak. Én nem értettem velük egyet. Tehát eldöntöttem, hogy ez nem így lesz, mi több, a legjobb eredményeim mind a műtétem után jöttek.
Persze azt beismerem, hogy ez a sérülés volt az, ami annyira visszavetett, hogy soha nem értem el a gyerekkori álmaimat.
Csalódott is lehettem volna, de ehelyett ez a szituáció csak arra kényszerített, hogy kritikusan gondolkodjak, tervezzek, kreatív legyek, és a legfontosabb, hogy felelősséget vállaljak az eredményeimért. Ezek mind olyan dolgok, amik nem hagytak el, amikor a sportot az üzleti életre cseréltem. Egy aranyérem, akármennyire csillogó is, nem adta volna meg nekem mindezt.
Sajnálatos, hogy az edzők, klubok, szövetségek és a szponzorok erről könnyen megfeledkeznek. A hangsúly sokszor az érmekre és a világcsúcsokra helyeződik és ezt a hozzáállást átveszik a szülők, aztán pedig a gyerekek is.
Ne értsetek félre, nem hiszek a „mindenki győztes” és a „részvétel a fontos” jeligékben. Én erősen hiszem, hogy a győzelemért igenis áldozni kell.
Úgy gondolom, hogy az igazi közösségi és személyes hozadékai a sportnak nem veszhetnek el. Ebben a küzdelemben, amit sportnak hívunk, az emberek megismerik önmagukat, tanulnak a világról és a társadalom egy hasznosabb tagjává válnak.
Én személyesen mindent a szüleimnek köszönhetek azokért a leckékért, amit a sporton keresztül megtanítottak nekem. Nélkülük lehet, hogy arra koncentráltam volna, hogy mennyit mindent nem sikerült elérnem és soha nem jöttem volna rá, hogy mennyi mindent kaptam a sporttól. A mai napig azért dolgozom, hogy őket büszkévé tegyem és megháláljam mindazt, amit tőlük kaptam. De talán, nem is nekik kell meghálálnom, hanem a jövő generációját kell segítenem.
Ez a célom az Iron Aquaticsszal. Azt szeretném, hogy minden gyerek, aki a program részese, akár egy hétre, egy hónapra, egy évre vagy az egész gyerekkorára, fejlődjön, és jobb emberként hagyja el a programot, mint ahogy érkezett. Szeretném minden gyerek lehetőségeit maximalizálni és az úszást használni arra, hogy kiteljesedhessenek nem csak a sportban, de az élet többi területén is.”
web: www.ironaquatics.hu
